Vaja

Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370-körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond király-tól hűségéért, vitézi tetteiért.

1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették.

1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.

A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaja

 

 

Nyírbátor

 

Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben. A XV-XVI. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, és Károlyiak – írták. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik.

 

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrb%C3%A1tor

 

Máriapócs

A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században csapódott hozzá és a községben lévő Mária-kegyhelyre utal.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ezidőtájt a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária kép hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Sennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen az 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görög katolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi Sándor. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa Máriapócsra látogatott, ekkor keleti rítusú misét is tartott magyar nyelven a kegytemplomban.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riap%C3%B3cs

 

Oldal: Honismereti kirándulás 2013. augusztus 31.Vaja, Nyírbátor, Máriapócs
ÓNODI LORÁNTFFY ZSUZSANNA HONISMERETI EGYESÜLET - © 2008 - 2024 - onodihonismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat